2013. szeptember 8., vasárnap

Mindennapi kenyerünk

Add Uram - Ima

Add Uram, hogy jó lehessek,
sohase gyűlöljek, csak szeressek,
virágot lássak télben, hóban,
ne higgyek a rosszban, csak a jóban.

A kenyérnek falatját megbecsüljem,
a szenvedők könnyét töröljem,
a holnaptól sose féljek,
az embernek jobb jövőt reméljek.

Uram, ki fönt vagy a Mennyekben,
úgy tudjak hinni rendületlen,
hogy mindig jó lehessek,
sohase gyűlöljek, csak szeressek.


Olykor keresek valamit... Egy régi receptet például... és találok is. Mondjuk ezt az imádságot. Ki tudja, mióta várt a krumplis pogácsa és a zsúrkenyér között türelmesen megbújva. Várva, hogy rátaláljak, amikor szükség van. Lehet, hogy pont rá... Ha megleltem, gondoltam, megosztom veletek is.
S, hogy el ne rejtőzhessen ismét, kitettem a konyhai recepttartómra. Most ez az előoldal. :)
Van még pár szívet-lelket melengető, elmét csiszoló gondolat, melyet papírformátumban összeraktam és előkészítettem, hogy pár naponta vagy hetente frissítsem a konyhai "kisokost"..

Régen jártam itt... Igazság szerint  mióta beindult a tanév, s vele a munka is ezerrel, ritkán látom a számítógépet. De a blog nem maradhat gazda nélkül, így arra jutottam, hogy a hétvége kellemesen zsúfolt óráiban, a szabadon felhasználható időkeret terhére, a többi mosolyfakasztó tevékenység sorába beillesztem az írást is. Mert hát ha már elkezdtem, nem maradhat félbe.. Kinek kell egy elhagyott paradicsomsziget? :)
Választott családom (férjem és cicóm), valamint magam nevében idézem egyik kedvenc mottónkat:
"Mindenkinek arra van ideje, amire akarja."

S, ha már itt tartunk, jöjjön egy olyan étel, amire bizony minden nap van időm.. Nemcsak enni, hanem megsütni is.  Mert nincs az otthon sütött kenyérnél finomabb! :) Ráadásul nem kell kora reggel vagy este elmászni a  boltba, és szembesülni azzal, hogy elfogyott a friss zsömle, és szemtelenül drága a másnap már ehetetlen pékáru. Minden amellett szól, hogy átváltoztassam a konyhát pár órára meleg és ínycsiklandó illatban fürdő sütödévé, s itthon állítsam elő a "Mindennapit".

Fehér kenyér recept:


Hozzávalók egy cipóhoz (fél kilós):

  • 40 dkg finomliszt
  • 1 csomag porélesztő (én Lildl-set használok)
  • 1 teáskanál só
  • 1 kávéskanál cukor
  • 3 dl langyos víz
Elkészítése:

Egy tálba öntöm a sóval elkevert lisztet. Közepébe kis mélyedést készítek, ebbe teszem a cukrot és az élesztőt. Nyakon öntöm a langyos vízzel, majd 2-3 percre magára hagyom. Ezután robotgép dagasztókarjával jól összedolgozom.
Letakarva pihentetem 1,5 órát.
Begyújtom a sütőt, az aljába készítek egy lábasban vizet (mert a vízgőz segíti a kelt tészták, így  a kenyér sülését is), és behelyezem a rácsra a fedővel ellátott jénai tálat, merthogy ebben készül majd a cipónk.
Amíg forrósodik a sütőtér s az edény, a tésztát lisztezett munkapultra vagy deszkára borítom. Átgyúrom, cipót formázok belőle, és ráborítom a tálat. Kb. 10-15 perc, mire tűzforró lesz a jénai. Ekkor lehet csak belerakni a tésztát, mert ha nem várjuk meg ezt az állapotot, akkor bizony sütés közben jól beleragad a tészta. Szóval... Ha már süt a jénai, levesszük a tetejét, belepottyantjuk a kerek cipócskát, rátesszük a tetőt és mehet a sütőbe.
Az én sütőmben maximális hőfokon kb. 45 percet sütöm, majd még 10 percet fedő nélkül.
Gyönyörű, roppanós-pirosas a cipó, amíg hűlik, csak a szemünkkel faljuk.:)


S, ha nem házi jellegű kenyérre vágyunk, akkor jöhet a zsúrkenyér. Az alapreceptet a NoSalty-n találtam Makkermanónál, de változtattam rajta  ami ízlésünknek megfelelően, így most ezt írom le.

Zsúrkenyér recept:


Hozzávalók (fél kilós cipóhoz):

  • 47,5 dkg finomliszt (kenyérliszttel még jobb)
  • 2 csapott teáskanál só
  • 1 evőkanál cukor
  • 2,5 dkg friss élesztő (vagy egy tasak porélesztő)
  • 2,5 dkg olvasztott margarin
  • 1 dl langyos víz
  • 2 dl langyos tej
Elkészítés:

A langyos tejben elkeverjük az élesztőt és a cukrot. Amíg felfut, összekeverjük egy tálban a lisztet és a sót, majd hozzáöntjük a felolvasztott margarint. Beletesszük az élesztős tejet és hozzáöntjük a langyos vizet is.
Jól összedolgozzuk, robotgép dagasztókarjával megdagasztjuk. Letakarva, meleg helyen duplájára kelesztjük (kb. 1 óra alatt). Ezután finoman átgyúrjuk, cipó alakúra formázzuk és egy sütőpapírral bélelt lábasba, vagy sütőtálba (pl kacsasütő) tesszük. Újra letakarjuk és 10 percig hagyjuk tovább kelni... Ha letelt az idő, késsel vagy konyhai ollóval mintákat vágunk a kenyér tetejére, és újabb 10 percre letakarjuk.
Közben a sütőt előmelegítjük (a vízzel teli edényt ne feledjük!).
A kenyérkét a sütőpapírral együtt egy gáztepsire átemeljük és mehet  asütőbe. 185 fokon pirosra sütjük. Nálam kb. 60 perc kellett hozzá.
Nagyon puha, eteti magát! Igazi békebeli zsúrkenyér!








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése